A legrövidebb út
… két ember között a mosoly.
Megint sikerült ezt megtapasztalnom, valamint a május 21-i TedxDanubián Nic Marks elmagyarázta, hogy a siker az a boldogság hozadéka, s nem fordítva.
Minap iszonyú fáradtan keltem fel, nehezemre esett, hogy egyáltalán kikecmeregjek az ágyból. A szundi gombot csak nyomtam és nyomtam. Valahogy összeszedtem magam, majd a gyereket, és pénteki stílusban farmerben, pólóban, s csak egy szempillafestékben nekivágtam a napnak. Folyamatosan kaptam meg, a jajdefáradtnaknézelki kezdetű mondatokat. Az is voltam, így nem is cáfoltam.
Este mégis úgy döntöttem, hogy beülök lazulni.
Bepakoltam dr. Siba Balázs csoporttársam Élen-Járók című cikkét (Bitter Janka-Molnár Krisztina-Siba Balázs-Visontai Kovách Dalma, 2012/2. Civil szemle 25-42), melyet egy publikációhoz kívántam felhasználni. Hozzáteszem, nagyon jó a cikk.
Azonban ott és akkor egy sort sem sikerült belőle elolvasni - lévén az élet megint beszippantott.
Kilépek a kapun nyűgösen, fejfájósan. Ráadásul Coco Chanel intelmét sem tartottam be, miszerint minél pocsékabbul vagy, annál jobban kell kinézned.
Örültem a csendes és nyugodt, elmélyülős estének.
Kilépek, s a túloldalról fülig érő mosoly.
Megszólít, elmondja most költözött ide. Vidéki, az is lehet, hogy határon túlról, annyira udvariasan és ízesen beszél. Elköszönök, megyek tovább, immáron jót mosolyogva spontán szomszédoláson.
Jól elszórakoztatva önmagamat azt veszem észre, hogy a szembe jövő srác is már fülig érő szájjal mosolyog. Összenevetünk és megyünk tovább. Bízom benne, hogy ezt a jókedvet sikerült másokkal is megosztania.
Megérkezem, jegyzeteimmel megterítem az asztalt. A mellettem lévő nagy asztalnál egy másik vendég épp egy halom szakdolgozatot rendezget. Két perc múlva már szakmázunk, szóba jön a pszichológia, szupervízió, Recall Healing, tudatos szülés, Hellinger (megtudom, hogy afrikai missziója során látta a törzseknél, s gondosan leírta, majd azóta is árulja), s hogy mit jelent a csak a kiskutyák ugatnak mondás. A hölgy távozik, majd egy újonnan érkező vendégekkel váltok pár szót. Újabb két perc és berobban a térbe rengeteg infó, még több inspiráció.
Teljesen feltöltődve értem haza.
Pedig semmi sem történt, csak beszélgettünk.
S origónak ott volt egy kapott mosoly, ami kiáradt, önálló életre kelt, s aztán egy egész láncolatot indított el.
Az entrópia ellen.
Megint sikerült ezt megtapasztalnom, valamint a május 21-i TedxDanubián Nic Marks elmagyarázta, hogy a siker az a boldogság hozadéka, s nem fordítva.
Minap iszonyú fáradtan keltem fel, nehezemre esett, hogy egyáltalán kikecmeregjek az ágyból. A szundi gombot csak nyomtam és nyomtam. Valahogy összeszedtem magam, majd a gyereket, és pénteki stílusban farmerben, pólóban, s csak egy szempillafestékben nekivágtam a napnak. Folyamatosan kaptam meg, a jajdefáradtnaknézelki kezdetű mondatokat. Az is voltam, így nem is cáfoltam.
Este mégis úgy döntöttem, hogy beülök lazulni.
Bepakoltam dr. Siba Balázs csoporttársam Élen-Járók című cikkét (Bitter Janka-Molnár Krisztina-Siba Balázs-Visontai Kovách Dalma, 2012/2. Civil szemle 25-42), melyet egy publikációhoz kívántam felhasználni. Hozzáteszem, nagyon jó a cikk.
Azonban ott és akkor egy sort sem sikerült belőle elolvasni - lévén az élet megint beszippantott.
Kilépek a kapun nyűgösen, fejfájósan. Ráadásul Coco Chanel intelmét sem tartottam be, miszerint minél pocsékabbul vagy, annál jobban kell kinézned.
Örültem a csendes és nyugodt, elmélyülős estének.
Kilépek, s a túloldalról fülig érő mosoly.
Megszólít, elmondja most költözött ide. Vidéki, az is lehet, hogy határon túlról, annyira udvariasan és ízesen beszél. Elköszönök, megyek tovább, immáron jót mosolyogva spontán szomszédoláson.
Jól elszórakoztatva önmagamat azt veszem észre, hogy a szembe jövő srác is már fülig érő szájjal mosolyog. Összenevetünk és megyünk tovább. Bízom benne, hogy ezt a jókedvet sikerült másokkal is megosztania.
Megérkezem, jegyzeteimmel megterítem az asztalt. A mellettem lévő nagy asztalnál egy másik vendég épp egy halom szakdolgozatot rendezget. Két perc múlva már szakmázunk, szóba jön a pszichológia, szupervízió, Recall Healing, tudatos szülés, Hellinger (megtudom, hogy afrikai missziója során látta a törzseknél, s gondosan leírta, majd azóta is árulja), s hogy mit jelent a csak a kiskutyák ugatnak mondás. A hölgy távozik, majd egy újonnan érkező vendégekkel váltok pár szót. Újabb két perc és berobban a térbe rengeteg infó, még több inspiráció.
Teljesen feltöltődve értem haza.
Pedig semmi sem történt, csak beszélgettünk.
S origónak ott volt egy kapott mosoly, ami kiáradt, önálló életre kelt, s aztán egy egész láncolatot indított el.
Az entrópia ellen.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése